A múlt hét nagyon zűrös volt,vizsgálat, vizsgálat hátán.Mondhatom nem volt kellemes, és különben is majdnem halálra szekáltak.Hétfőn és kedden éheztettek,szerdán volt tükrözés,csütörtökön semmi,pénteken volt MR (nagyon sz... volt) rám pakoltak valamiket, majd meg fulladtam és egy csomó ideig vissza kellett tartani a levegőt meg idegesítő hangok is voltak és egy óráig mozdulatlanul kellett feküdni a végén már azt se tudtam, hogy melyik testrészem hol van. És még pénteken volt a biopszia.Hétvégén nappalra elengedtek, de a kórházba kellett aludni.Nem voltam valami jó hangulatban, ezért nem is volt kedvem semmihez, még írni se. Most már jobb a kedvem, tegnap apával kacsákat etettünk és, hogy végre kivették a branült a kezemből (sok-sok könyörgés után) tudok gyöngyöt fűzni és anya is kezd belejönni.